Katakombák

Tárgy: Katakombák Hétf. Júl. 12, 2010 9:45 pm

Régi, dohos szagú járatok, amik nem vezetnek igazán sehová. Illetve pár nagyobb földalatti verembe, ahol az égegyadta világon semmi nincs, talán csak az állandó lakók a denevérek. Régen sötét rituálékra használták a helyet, de amikor az utolsó varázsló is kihalt, aki ezekre képes volt, a hely magára maradt, és azóta csak a denevérek és más egyéb állatok lakják.

Tárgy: Re: Katakombák Vas. Aug. 15, 2010 5:17 pm

*Minthogy vámpír, nappal szereti a sötétebb, hűvös helyeket, ezért úgy döntött elindul az alagsort felfedezni, és sikeresen talált is magának egy olyan helyet, ahol nappal nem kell meghalnia, vagy legalábbis, nem kell koporsóba vonulnia. De a fényre nem mehet ki, mert akkor meghalna, de itt a föld alatt képes ébren lenni, még nappal is. Különös, de a korral jár. A katakombák sötétjében, meggyújtott egy gyertyát, hiszen ő tökéletesen lét ugyan a sötétben, mégis vágyott a fényre, és nincs modern technológia, pedig ő ahhoz szokott. Felsóhajt, és letelepedik egy kiugró kőre. Fekete nadrágot visel, egy combig érő fekete velúros csizmával, és egy vörös régiesebb szabású inggel. Nyakában egy parányi igazgyöngy. Hosszú szőkés haja szabadon, még nem kezdett vele ma semmit.*

Vendég Vendég

*Eltévedt. Ilyen is ritkán esik meg vele, de most tényleg nagyon elkeveredett. Dan sincs vele, ami még rosszabb, hiszen a mókus esetleg meg tudná neki mondani, merre menjen vagy valami. De nem, most akkor mehet a saját feje után.
Fekete térdnadrágban és fehér pólóban van. Haja kivételesen egy copfba összefogva, hiszen melege volt az imént. Bár ahogy halad le... úgy van egyre hűvösebb. A lába elé persze nem néz, így amikor sikeresen meglátja a gyertyafényt, megiramodik és be is esik Draven elé. Szidja magát, persze csak magában... nem akar még jobban leégni.*
-Bocsánat... *Nagy nehezen sikerül neki feltápászkodni. Elkezdi magát leporolni és próbál nem a másik szemébe nézni.*

Tárgy: Re: Katakombák Vas. Aug. 15, 2010 5:39 pm

*Éppen gondolatatiban mélyedve borong, és tervez. hogy mikor lesz annyira erős, hogy innen biztonságban továbbállhasson, vissza a birodalmába és bosszúját teljesítve kiirthassa a másik vámpírt az élőhalottak sorából. A lépteket nem veszi észre, mert ha megtenné is biztos benne, hogy nem ide tartanának. Ide soha nem jön senki, ezért választotta ezt a helyet. Amikor beesik a lába elé egy lány, kissé elmosolyodik, megvillantva fogait. Sosem csinált belőle titkot, hogy ki is ő, itt az iskolában pedig főleg nem. A lányt veszi szemügyre, és egy sima, elegáns mozdulattal lábra áll. Felsegíti Erint is ha az hagyja, aztán hátrább lévén, visszatelepedik a kőre, miközben alaposan megnézi a szemrevaló lányt.*
- Jó estét, kedves. Mit keres itt mélyen a föld alatt, vámpírok és patkányok nyughelyén? *kezd ékes szónoklatba, miközben kékes szemeit a lányéba függeszti.*

Vendég Vendég

*Mindig attól fél, hogy valaki ezért még lehordja. Nem tehet róla, hogy esik-kel vagy mindent lever meg ilyesmik. Elfogadja a felé nyújtott felsegítésre szolgáló kezet, egy halvány "köszönöm" mosolyt meg is ereszt érte. Még mielőtt bármit is tudna szólni, megszólalnak helyette. Nem tudja igazából eldönteni, hogy hány évesnek is látja a másikat...20-25 között gondolkodik.*
-Már este van? *A köszönésről ez jön le neki elsőre. Úgy emlékszik, amikor elindult, csak délután négy óra körül járt.*
-Szép napot. Igazából... eltévedtem. *Fejét felemelve azon kapja magát, hogy Draven a szemeibe mélyed. Mindig is szerette a kék szeműeket. Kicsit elgondolkodik, majd megszólal.* De ha zavarom... akkor... én... *Igazából már ő sem tudja mit szeretne.*

Tárgy: Re: Katakombák Vas. Aug. 15, 2010 5:53 pm

*Elgondolkodva figyeli a lányt, miközben azon tűnődik, micsoda kiváló alkalom lenne, hiszen házhoz jött a kaja. De aztán gondolatban megrázza a fejét. Nem, ma már evett, és az elég volt.*
- Őszintén szólva, magának még lehet hogy délután, de nekem már az az este kezdete. *feleli a kérdésre, és ahogy beszél, kellemes mély hangon teszi ezt. Nem döntötte még el mit akar, mert szórakozni is jó lenne, de ehhez még korán van. Ha a lány hozzáért, érezhette hogy nem teljesen oylan meleg mint egy ember.*
- Eltévedt? Nem is csoda, hatalmas ez a hely, de mégis oly varázslatos. *néz ismét a lányra, miközben kezeit megtámasztja a térdein, és egymáshoz érinti őket. *
- Nem zavar, nem csinálok semmit, amit ne kötnék mások orrára ha kérdezik... *von vállat természetellenesen kecsesen.*

Vendég Vendég

-Ó, értem. *Néha sok kérdése van neki, de ha ebből általában csak párat tesz fel. Aztán leáll vagy leállítsák. Draven-t igen furcsának találja... nem hallotta, milyen lényekkel találkozhat itt, viszont a macska-ember után, már semmin nem lepődik meg. Amikor elkezdik magázni, kirázza a hideg. Utálja, hacsak nem a tanárokról van szó. Bár... ilyenkor... még azoknak is megmondja, hogy ne magázzák.*
-Igen, valóban az. De furcsa is... *Kisebb hatásszünet.* Megkérhetem, hogy ne magázzon? Nem szeretem... *Azért most ő is magáz, csakhogy véletlenül, nehogy tanárról vagy valami ilyenről legyen szó. Még nem túl tájékozott itt.*
-Rendben van. Jó lenne már megismerni innen valakit... *Nemrég jött, nem ismer senkit. Kivéve a macskát, aki felajánlotta neki, hogy testőre lesz. Egy halvány mosolyt megereszt Draven felé, aztán arra kapja magát, hogy lábával véletlenül fellöki a gyertyát. El is oltódik.*
-Elnézést. Ezt tőlem meg kell szokni... *Gondol a balszerencsére.*

Tárgy: Re: Katakombák Vas. Aug. 15, 2010 6:13 pm

*Ő pedig furának tartja a lányt amiért nem veszi észre a nyilvánvalót. Vagy ha igen, akkor nagyon jól leplezi. Ő természetéből kiindulóan magáz mindenkit, még az ellenfelének is azt mondaná hogy "Haljon már meg, kérem". Ő ebben nőtt fel, ezt tartja természetesnek, de amikor megkérik akkor persze hagyja magát meggyőzni hogy ez nem oylan fontos.*
- Rendben, de akkor hogyan szólíthat..lak? *javítja ki magát, hiszen nyelve most is magázta volna. Aztán a következőre is egy halvány mosolyt ereszt meg.*
- Én sem ismerek itt sok mindenkit, de előttem áll a végtelenség, hogy megismerjek mindenkit. * mondja kissé talányosan, és amikor elalszik a gyertya, az ő szemei villannak meg és a következő pillanatban már kezében tartja az égő gyertyát. Természetellenesen gyors.*
- Semmi baj nem történt. *mosolyog tovább, kivillantva két hegyes, gonosz kis fogát.*

Vendég Vendég

*Nos... még nem teljesen jött rá, csak a kettő között ingázik.*
-Erin. Erin Schwarz. *Halvány mosolyt elereszt Draven felé, majd egy kisebb hatásszünet és gyertyalelökés után...* Benned kit tisztelhetek? *A fogak és a gyorsaság láttán persze rájön, hogy Draven egy vámpír. Igazából egy kicsit meg is tántorodik, de úgy van vele, hogy az itteni vámpírok biztosan nem bántanak. De lehet, hogy téved. Elvégre egy sötét alagútban -vagy miben - vannak... egyedül... a sötétben. Ő pedig egy vámpír társaságában. Egy lépést hátrál, mintha direkt lett volna... nekitámaszkodik a falnak.*
-És... te mit keresel erre, ha megkérdezhetem? *Hangja kedves és óvatos... eldöntötte: jóban szeretne lenni Dravennel.*

Tárgy: Re: Katakombák Vas. Aug. 15, 2010 6:35 pm

*Egy elégedett félmosollyal állapítja meg hogy a lány végre rájött. Nem tartotta magát soha jó vámpírnak, és van olyan veszedelmes, mint a híre meséli, de itt vissza kell fognia magát. Nem ölhet akárkit, válogatás nélkül. A sima, udvariasság mögött, fenevad lapul.*
- Draven Blackmoore a becstelen nevem. *mutatkozik be ő is, és kedvét leli abban hogy a lány hátrál előle, mintha csak direkt csinálná.*
- Várom, hogy teljesen lemenjen a nap. De nem kell aggódnod, nem bántlak, legalábbis szándékosan nem. *ígéri meg mosolyogva, ami ugyan könnyen jön, de semmit nem jelent. Könnyen jön, az ajkai szinte erre termettek, de a szemén látszik ha igazán nevet. ami meglehetősen ritkán fordul elő.*

//Fagyás//

Vendég Vendég

//Olvad//

-Becstelen? *Felvont szemöldökkel fordul vissza Dravenhez, mivel az előtt oldalra fordította fejét és kinézett a katakombából. Hangokat hallott, de lehet, hogy csak hallucinát.*
-Kösz... azért ez biztató volt. *Ez a "szándékosan nem" kijelentés. Nem fél... annyira legalábbis nem. Mondhatni úgy is, hogy egy kicsit rémült, de érdekes neki egy vámpírral beszélgetni. Halványan elmosolyodik, kicsit megdönti a fejét és úgy néz tovább a másikra.*
-Mióta vagy az iskolában? *Nem szeretné azt a kínos csendet.*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 3:46 pm

- Becstelen, mert nem ez az eredeti. Régebben Draven of Ravenswood néven ismertek, de halad a kor sajnos, és másik nevet kellett választanom, ami nem kelt akkora feltűnést. *fejti ki, hogy miért becstelen a neve.*
- Elnézést, nem akartalak megrémíteni, csak egy ilyen helyen sok minden történhet, hogy önhibámon kívül bántsak valakit. *mondja, majd a következő kérdésre kissé elmereng. Számára az idő egyeltalán nem fontos, így ritkán követi pontosan.*
- Talán két hónapja, annál nem régebben. *adja meg a választ, majd a lányra néz.*
- És te?

Vendég Vendég

-Ó értem. Pontosan... hány éve vagy vámpír. Ha már nevet is kellett változtatnod. *A sok kérdés lehet, hogy nem kellene... a végén még tényleg vacsora lesz belőle. Aztán csak megrázza a fejté és halványan elmosolyodik.*
-Nem ijedtem meg. Csak biztatóak voltak a szavaid... *Közben érkezik még egy kérdés amit hozzá fűznek. Egy kicsit elgondolkodik... egy hónap alatt volt már otthon is.*
-Egy hónapja körülbelül. Lehet, hogy egy kicsit több is, nem tudom. Nem igen számoltam...

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 3:58 pm

- Régóta, majd 430 éve gyarapítom az élőholtak sorát. Ezalatt többször kellett cserélnem a nevemet, és most éppen a Blackmoore-nál tartok. *felel a kérdésre, őt nem zavarja, szeret beszélgetni az emberekkel. Érdekli őt minden, ami él és mozog.*
- Már azt hittem túl sötéten fogalmaztam. *mosolyodik el, és nem rejti el szemfogait, mint általában. Itt nem kell, itt mindenki tudja mi ő, és nem ítélnek felette, amíg jól viselkedik.*
- Azt hiszem ez lehet az oka hogy még nem találkoztunk. *teszi még hozzá Erin utolsó megjegyzésére.*

Vendég Vendég

-MEnnyi?! *El sem tudja képzelni, hogy valaki annyi időt tölt itt...* Hüümmhaa! Nem volt unalmas néha? *Ő is szeretne annyit élni... sőt... ki tudja, jó is lenne még. Aztán csak egy fejrázás, majd elgondolkodva dönti hátra fejét a falnak.*
-Igen, valószínű. Igazából még csak veled... és egy... macska-emberrel futottam össze. *Draven szemeibe pillantva elmosolyodik. Egész nagy bátorsága lett.*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 4:08 pm

- Jól hallottad, majd 430 éves vagyok, nem tudom pontosan, lehet egy öt év tévedésem ide-oda. tudod, aki már olyan öreg mint én, nem igen követi nyomon a pontos időt.* feleli, majd megrázza a fejét.*
- Nem unalmas, egyentalán. A halandók szórakoztatóak, ahogyan mindig valami újat találnak ki, és ahogyan élik életüket. Én is belekóstoltam ebbe, és tetszett is. *feleli, és visszagondolva felébred benne a harag, amiért elvették tőle az eddigi munkájának eredményét. De egy nap vissza fogja szerezni.*
- Macska-ember? *kérdez vissza, megvillanó szemekkel, mert ha az az akire gondolja hogy Erin gondol, akkor csak részvétet tud nyilvánítani. Az egy idegesítő kis... khm.*

Vendég Vendég

-Hátnemsemmi. *Hadarja még mindig, miközben persze figyelmesen végighallgatja Dravent. Elgondolkodik rajta vagy inkább beleképzelni magát a fiú helyébe... érdekes élete lehet, de milyen örökké élni? Ő kipróbálná, viszont nem tudja, mennyi esély van erre... egyszer úgyis kiderül, mert úgy érzi, lesz még pár érdekes esete itt.*
-Igen, macska-ember. Talán ismered? Vagy esetleg több van? *Mert ő eddig csak eggyel találkozott és vele az is rendes volt.*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 4:22 pm

*Elmosolyodik a lány hadarásán, de nem olyan egyszerű az örök élet. Vannak mások, akik ha erősebbek nála, akkor megtámadják, és elvész mindene ami eddig volt. Mint ahogyan most vele is megesett. Nem unatkozik, de megfogadta magában, ő nem tesz vámpírrá senkit, nem hoz senkire olyan átkot, amit ő kapott annak idején, mesterétől.*
- Nem tudom, én csak egyel találkoztam az egyik kocsmába, de az valami iszonyatosan unszimpatikus és hisztis volt. *mondja, mert nem tudja könnyebben körbeírni, hogy milyen volt a macska. Csak reménykedik benne, hogy nincs ilyenből több.*

Vendég Vendég

*Ő azért mégis kipróbálná, de aztán meg nincs visszaút ugyebár...*
-Ahha. Nem tudom, hogy egyről beszélünk-e. *Elgondolkodik, és eszébe is jut valami. A zsebéből előszed egy névjegykártyát és Draven felé nyújtja.*
-Kurtis Thorn, magánnyomozó. *Így már talán tisztább lesz a kép...*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 4:42 pm

*Ő meg nem tenné meg semmi pénzért sem, így Erinnek másik vámpírt kell találnia, aki megharapja.*
- Lehet, végül is nem sok szaladgál az egyforma lényekből nem?* azzal átveszi a névjegyet, kezei teljesen ápoltak, csak körmei kicsit hegyesebbek, és erősebbek mint az átlagnak.*
- Igen, ez a pofa az. *morogja miután alaposan megnézte a kis képet, a névjegy sarkában.*

Vendég Vendég

*De igazából nem is akarja... csak egy felmerülő ötlet, szóval...*
-Igen, szerintem sem. Bár eddig nem sok lénnyel találkoztam még... *A vámpír és a macskaember... Aztán ha visszaadják neki a névjegyet akkor átveszi és elteszi.*
-Na akkor egyről beszélünk. Viszont velem rendes volt... *Von vállat, aztán pedig kicsit mozgolódik. Már túlságosan sokat állt, de leülni meg nem szeretne. Lassan lehet mennie kellene, csak nem tudja merre.*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 4:56 pm

- Én veled, meg az igazgató úrral, de fajilag mindegy, mert mindketten emberek vagytok, habár Alec-ben nem vagyok olyan biztos. Ő is elég öreg már... *filozofál, és természetesen visszaadja a névjegyet, neki nem kell. Ha ő meg akar találni valamit, meg találja egy macska segítsége nélkül is.*
- Én nem találtam kellemesnek a társaságát, de biztosan csak azért, mert nem vagyok oylan elbűvölően bájos a szemében mint te. *jegyzi meg, és ültéből szemléli a lányt, aki nem akar leülni, viszont esteledik, ő meg lassan vadászni indul.*
- Én lassan indulok. A födszintig elkísérlek jó? *javasolja, majd ha a lány bólint akkor elindulnak.*

Vendég Vendég

-Nemtudom... én vele még nem találkoztam. *Mosolyodik el halványan, inkább félreteszi a témát. Közben akad itt bók is. Nem pirul bele, nem olyan... főleg hogy már felnőtt, így le is szokott róla. Jócskán.*
-Köszönöm a bókot. És igen, benne vagyok. Úgysem találnék ki egyedül. *Elindul Draven mellett, vagy inkább mögött, mivel az utat nem tudja.*

Tárgy: Re: Katakombák Kedd Aug. 17, 2010 5:08 pm

- Én csak egyszer, amikor idekerültem, és menedéket kértem tőle. Azóta nem is igen láttam sehol. *mondja, majd a lányt tanulmányozza, és emikor elindul, a lány követi. *
- Nincs mit. rendben, akkor én ott elbúcsúzom. *mondja, és elindulnak lassan a földszint felé, még beszélgetve, és ott Draven elbúcsúzik, és kiszalad az éjszakába, szemmel láthatatlan gyorsasággal. Szereti a sebességet és a csillagokat, ahogyan apró pontokként világítják meg az utat előtte.

//Köszi//

Tárgy: Re: Katakombák Csüt. Feb. 03, 2011 11:40 pm

*A megszólításra elmosolyodik, nem szokta senki így nevezni, sem pedig a sama szó angol megfelelőjével sem illetik szinte sosem. De nem javítja ki, hogyha Sakura így akarja nevezni, akkor nevezze, hívták már sokféleképpen az itt lakók.*
- Nem, nem vagyok teljesen ember, bár ahhoz állok a legközelebb. A szüleim tünde félék voltak, így én is valami olyasmi vagyok. Hosszabb életű mint egy ember, és csak egy kicsivel erősebb a mágiám, mint az emberi mágusoké *magyarázza, mert nem kérdezett a lány rosszat, nem beszél erről, de ha kérdezik, akkor válaszol. Az itt lakóknak joga van tudni, hogy milyen ember az, aki menedéket biztosít számukra. Ez így fair, hogy ő is tudja kit fogad be, és róla is tudják hogy kicsoda. Lassan halad beljebb, és az előcsarnokból az alagsor felé indul, mivel ott tanyázik Draven is.*
- Erre, erre ha lehet *kalauzolja a lányt, majd némi magyarázatképpen hozzáteszi még.*
- Draven az alagsorban szokott aludni, és még itt van, nem indult el vadászni, gondoltam, megismerkedhetsz vele akár most is *mondja, majd ahogy haladnak a folyosókon, az egyik festmény leszólítja a férfit, hogy egy holló várja a szobájában. Alec megköszöni a hírt, majd összeráncolja a szemöldökét.*
- Kérlek ne haragudj, ez egy igen fontos levél amit várok. Ha továbbmész itt egyenesen, és elfordulsz jobbra, akkor eljutsz Draven szállásáig, bár biztos vagyok benne, hogy hall minket, hogy itt vagyunk *mondja Alec, és miután megbizonyosodott hogy a lány nem fog eltévedni, biccentett neki egyet, és hosszú léptekkel elviharzott, talárja, most is örvénylett utána a lendülettől.*

Ajánlott tartalom