*Bólint egyet, és figyelmét Robernek szenteli, hátha jut valami hasznos információhoz.* - Igen, elég régen, és akkor még volt némi féltenivalóm *ért egyet, és mosolyogva gondol vissza az időkre, mikor menekült Robert elől, Anor és Sindy miatt is.* - Nahát, vannak még meglepő csodák, és csak így kirúgták? Mert végül is ez megveszetegetéses kirúgás, amit mond, vagyis mondasz. Nem gáz, ha tegezlek? Így valahogy könnyebben menne a csevegés *kérdezi pofátlanul, bár tudja, hogy igenlő választ fog kapni.* - Nem is hagyom ami azt illeti. Csak nem tudok valami sokat, szóval rendben van, tudom kit kell megölnöm, csak nem tudom hogy hogyan kezdjek neki. Nem tudsz valami újat, ami azelőtt történt, hogy elhagytad a minisztériumot? *kérdezi komolyan, mert már nem kell titkolóznia a férfi előtt, nem kerülhet azkabanba, se más kissebb koszos börtönbe.* - Nem tudom, míg kellő erőt nem gyűjtök ahhoz, hogy megölhessem mesterem gyilkosát. *fogalmazza meg, mert még a nevet is undorodik kiejteni, és elkapja a hév, ha szóba kerül.* - Cassy? Cassy veled van? Hát, mit mondjak, gratulálok...* lepődik meg kcisit, aztán továbblép, hiszen azt tudta hogy a nő az aurort szereti.*
- Hát igen, az eléggé régen volt. Most már nincs. Jobb nekem is. Nem kell idegeskednem azzal a sok amatőrrel. *Fintorog egyet.* - Cassidyt is eltanácsolták, majd engem is. Útban voltunk Stridenak. Mert ugye ő ezt az egész ügyet nem úgy képzelte el, mint ahogy volt. Meg egyébként is, utáltam, hogy mindig megszabták, merre szimatoljak. *Ő pedig inkább a magányos farkas típus, nem szeret senkinek sem jelentéseket írni.* - Nem. *Neki ugyan tökmindegy, hogy tegezi, vagy magázza.* - Nem nagyon. Miután meghalt Anor, kirúgták Casst, rá pár napra engem is. Nyomozást nem nagyon indítottak miatta. Talán Stride azt akarja elhitetni mindenkivel, hogy él, csak bujkál valahol... Nem akarja elfogadni, hogy egy őrült akar világuralomra törni. Inkább azt a látszatot kelti, hogy minden rendben. *Mert ugye ez a legjobb megoldás. Nem véletlenül fogadta el a megvesztegetést.* - Én is gondolkodtam rajta, hogy a nyomába eredet. Végül is szerintem keresni fog... jobb előbb megtalálni. Nem hiszem, hogy olyan jól fogadta, hogy leléptem a menyasszonyával. *Vigyorodik el.* - Igen. Elveszem majd feleségül. *Azt nem tudja mikor. Előbb rendeződjenek a dolgok.* - Kösz. Már nem vagyok auror, ő sem halálfaló, így semmi akadálya sincs a dolognak.
- Neked? Neked?! Mit szóljak én akkor? Nekem kellett kifognom rajtad, még hogy te idegeskedtél sokat... *horkan fel érzéssel, mert néha nem kevés fejtörést okozott neki Robert. Tiszteli az aurort, de félni nem fél tőle, és megtámadná ha arra kerülne a sor, bár reméli ez nem fog bekövetkezni, nem szívesen harcolna vele.* - Cassidyt is? Meglepetések halma amit mondassz *rázza meg a fejét hitetlenkedve, de nem kételkedik a mondanó igazságtartamában. Ismeri annyira régi ellenfelét, hoyg tudja, nem hazudna, akármi is legyen a valóság.* - Oké *kommentálja, majd csalódottan sóhajt egyet. Nem baj, végül is..* - Ahha, szóval néma csend és hullaszag. Azt nem tudod, mi lett azzal a nyálasszájú igazgatóval? Mit szólt a testvére halálához? *kérdezi, megvetéssel gondolva alexre, aki folyamatosan csak az útjába volt, és inkább eljött önként, nem várta meg hogy kirúgják.* - Jah hát az nem szép dolog, bár azt hiszem ő most mással van elfoglalva. A világuralomra töréssel, ami azt illeti *legyint, mert hamarabb képzeli el Willt, ahogy éjt nappallá téve dz és tervez, mintsem hogy eltűnt szeretője után sírjon.* - Különben meg Cassy hülye lett volna ha vele marad, az egy elmebeteg állat... *sötétül el a tekintete, de nem húzza fel magát. Vert magába némi önuralmat mióta itt van, és párszor felmosták velea padlót az ilyen dühkitörései miatt. * - Mi a szösz? Sok sikert a házasságotokhoz *gratulál őszintén, és kicsit meglepve. Valahol örül hogy legalább nekik rendeződik az életük, míg ő az esküje miatt lohol folyton. Vadászidényt jelentett be, ami azt jelenti hogy addig nem fog nyugodni, míg lándzsanyélre tűzve nem látja a vörös démon fejét.* - Én az vagyok, még mindig *mosolyodik el, mert ahogy eltűnt válláról a jel, megoldotta, hogy visszakerüljön. Sima egyszerű, mágiamentes vassal, nyomta magára újból, amit se mágia, sem emberi erő le nem szed többé. Viszont szülei fekete karperece eltűnt, feltárva a csinos kis farkasfejet a csuklóján, ami most látszik is.*
- Jólvanna. Nem volt olyan egyszerű a sok tudatlan barmot irányítania minisztériumban. Főleg, hogy folyton a nyakadban lihegnek. *Teljesen nyugodtan beszél, arca és tekintete sem utal semmiféle zaklatottságra. Most már nem az ellensége Ted, igaz, hogy eddig sem akarta nagyon rács mögé juttatni. Nem ártott senkinek sem azzal, hogy halálfaló lett.* - Ő is útban volt. A többi auror a bábja Stridenak. Mi ketten nem álltunk be a bandába. Ez van. *Von ismét vállat. Nem baj, most legalább a maga ura lehet.* - Fogalmam sincs, semmit nem mondtak... Én meg nem beszéltem Alexszel. Valahogy soha nem voltunk olyan jóban... *Igaz, hogy egy oldalon álltak, de nem voltak barátok.* - Jajj, de sajnálom. Akkor legalább nyugtom van tőle. Bár örülnék, ha valaki kinyírná. *Egy gonddal kevesebb a világnak.* - Will egy agresszív állat. Ki tudja mit lett volna, ha még jobban elveszti a fejét... *Nem mondja ki, de lehet, hogy nekiesett volna Cassynek, bármilyen oknál fogva. Nem kiszámítható az a srác.* - Köszi.. *Majd a következőre bólint.* - Igaz, Cassy is azt mondta. Szóval, hogy a rend nem szűnik meg Anor halálával. És igaza van. Aki akar, az ugyanúgy hű lehet a mesteréhez. Csak nincs jegy, ennyi. Bár neked van. Mi az a másik? *Mutat a farkasra.*
- Tudom, azért a halálfalókkal sem volt olyan könnyű az élet, főleg hogy úgy voltam Anor jobb keze, hogy feleannyi idős voltam mint a többiek. Nehéz volt eleinte érvényesíteni önmagam *jegyzi meg ő is vállvonva, nem ideges, miért lenne az, ez csak amolyan, két régi ismerős együtt sörözik szituáció.* - Jah ti ketten értetek valamit az egész bandából, ez mondjuk igaz. *ért egyet biccentve, mert bár nem találkozott Cassidyvel, hajszálokon múlt néha a dolog.* - Értem, remélem legalább a temetés rendben lement, és sajnálom hogy nem voltam ott, de jobb nekem ha nem jelenek meg nyilvánosan. Még. *mert amint felfejlődik, volt mestere szintjére, máris véghez viszi bosszúját, a kastéllyal nem tudnak mit kezdeni, hiszen azt lezárta mielőtt eljött, és a tulajdonos nélkül a mágia senkit nem enged be.* - Ne aggódj, ha minden jól megy, akkor holtan fogja végezni, ismerős kezek által. *jelenti ki hogy kész megölni még egyszer azt az állatot, ezúttal örökre a sírjához láncolva a szellemével együtt.* - Az, és mégis tud valamit. De már nem sokáig fog örülni annak az elmeroggyant fejének, mert megtalálom *hangzik a sötét ígéret, melyet örömmel fog teljesíteni azon kívül, hogy ez amolyan kötelesség féle is.* - Igen, és visszacsináltam, mert büszke vagyok rá, hogy ki volt a mesterem. Hm? Jah ez? Ez még hazai emlék, a haverokkal volt egy bandánk, annak a jele, mindenkinek a kezén ott van. Emlékszel arra a nagy fekete karperecre ami rajtam volt? Ezt takarta el *meséli nosztalgiázva a férfinek, mert ugye ahonnan jött, ott híres volt a fiúbanda, fiatalkorú bűnözők tulajdonképpen.*
- Elhiszem. Ott is vannak barmok. *Hát igen, nem véletlenül ült néhány rács mögött az elmlt időben.* - Kösz, ezt bóknak veszem. *Vigyorodik el, bár van benne valami igazság. Mindenki csinált valamit, de nem lehetett nyomozásnak nevezni.* - Igen, az ha jól tudom megtörtént. Bár teljes titokban... *Talán pár ember volt ott, a volt halálfalók közül eléggé kevesen. Ő is csak távolról figyelte farkasalakban a jelenetet.* - Akkor jó. Bízom a szakértelmedben. *Vigyorodik el ismét. Ted tényleg nem kispályás, ezt már az elejétől fogva tudja.* - Tud... Talán az őrület, ami a fejében uralkodik, az segíti őt. Mert egyébként... nincs semmije, amibe kapaszkodhatna. *Filózgat kicsit, bár ez annyira nem az ő stílusa. Csendben szokott gondolkodni.xD* - Áh, értem. Igen, arra emlékszem. *Bólint egyet. Nem igen felejt el dolgokat, nem véletlenül lett varázsbűnüldöző.* - És a karpereccel mi lett?
Ted Forrester
Ember
Hozzászólások száma :
21
Join date :
2010. Oct. 20.
Age :
33
Tárgy: Re: Zöld Kobold teázó Pént. Nov. 12, 2010 12:06 am
- Nem is kevés, és cseppet sem hiányoznak ami azt illeti *sajnálja is, hogy néhánynak sikerült meglépni anno, a minisztériumos kalandkor.* - Annak szántam, szóval vedd annak nyugisan *nevet fel, és ismét belekortyol a borába.* - Remek, legalább az rendben ment *nem kell vessződnie, hogy esetlegesen felkutassa Anor testét, és ő helyezze végtisztességbe. Ezt megspórolták neki.* - Igen? Meglepsz, de igyekszem ezúttal sem csalódást okozni *biccent kissé mesterkélten, de azért jól esik neki hogy a férfi elismeri őt, és nem tartja semmirekellő halálfalónak. Ölt már, de sosem azért mert rossz napja volt.* - Nincs, mert mindnekit elmar maga mellől, de ő baja, ő fogja megszívni *von vállat, most már nyugodtan, mert ki fogja nyírni ez tény. Csupán idő kérdése.* - Semmi, leszakadt róla, az egyik gyakorló párbaj során, és meg azonnal megkukáztam, szóval már nem kell viselnem *magyarázza és örül neki, sosem szerette azt a ronda darabot.*
Robert Lawrence
Ember
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2010. Oct. 21.
Age :
43
Tartózkodási hely :
Senbrun
Tárgy: Re: Zöld Kobold teázó Pént. Nov. 12, 2010 12:25 am
- Nekem sem igazán. *Nyújtózkodik egyet. Annyira nyugis élete lett hirtelenjében.* - Rendben. *Biccent egyet. Ha az ember nem auror, egész jól ki tud jönni Teddel.* - Igen, nem volt semmi probléma. Ha gondolod, majd megmutatom egyszer a sírt. Itt nem akarom, túl sokan vannak. *Olyan gondolatkivetítésre gondolt, ha esetleg a fiú el akar majd látogatni oda.* - Remélem is. Alulról kell szagolnia az ibolyákat... *Bízik Tedben, tényleg. Ő is szívesen elintézné, de inkább meghagyja a srácnak.* - Igen. De megérdemli. *Bólogat, majd kiissza a maradék teáját.* - Ó, értem. *Majd sóhajt egyet, és az órájára pillant.* - Na asszem én megyek. Késő van már. Akkor szerintem még majd összefutunk. Ha van valami hír Willről, akkor szólok, bár szerintem te hamarabb hallasz majd dolgokat, mint én. *Mondja a fiúnak, majd feláll.* - Na, szervusz, és vigyázz az irhádra. *Vigyorodik el, majd elhopponál a teázóból.*
Ted Forrester
Ember
Hozzászólások száma :
21
Join date :
2010. Oct. 20.
Age :
33
Tárgy: Re: Zöld Kobold teázó Pént. Nov. 12, 2010 12:33 am
- Akkor már ketten vagyunk *az övé még annyira nem az, de az lesz ha ennek az egésznek végleg egyszer és mindenkorra vége lesz, ő lesz a kastély valós tulajdonosa, és nyugodtan folytathatja mestere művét. Teljes titokban és hatalomra törés nélkül.* - Igen, azt megköszönném, tudjam hova kell majd elzarándokolnom, a trófeámmal. *ért egyet, és majd máskor is sort kerítenek egy találkozóra, esetleg a férfi még segíthetne is neki a felkészülsében.* - Alulról fogja, ezt megígérem. Már tudom, hogy hogyan kell a lelkét egy életre a sírjához láncolni, szóval még kísérteni sem fog tudni visszajárni *teszi hozzá, és máris száz gondolat fut végig a fejében lehetséges megölési módszerekről.* - Megérdemli a halált, sőt, még annak sem kell egy ilyen *legyint kissé szánakozóan, kissé pedig dühödten. Ő is kiissza a maradék bort, és felveszi a már megszáradt pulóvert. Kezd hűvös lenni.* - Rendben, egész biztos találkozunk, majd keresni foglak, a sír ügyében. *ígéri meg ős ő is feláll, mivel fizetett egyből kisétál, és az ajtó előtt köszön el, ő megy vissza a kastélyba, hogy ott térjen nyugovóra.* - Én mindig vigyázok, de azért te se add be a kulcsot oké? Lógsz nekem a sírhellyel *búcsúzik, majd lassú kényelmes léptekkel elindul, és elnyeli az éjszaka.*
Kezdőlap
by 
