Az iskoláról

Messze északon, egy eldugott kis falu mellett, a tenger és a végtelennek tűnő fenyőrengeteg között építették fel sok száz évvel ezelőtt a Nyrani család kastélyát. Itt mindentől távol a máguscsalád szabadon gyakorolhatta mesterségét.
Egy nap, a Senburn melletti barlangból furcsa fény áradt ki, és a család akkori legidősebb fiú gyermeke, a leendő örökös, gondolkodás nélkül odavágtatott megnézni mi történt.
A falusiak nem mertek belépni a barlangba, azonban Jesper, minden gondolkodás nélkül sietett be. A barlangban a szokásos sötétség helyett mindent kékes izzás töltött be, túlvilági fénnyel vonva be a falakat. És ott ahol a legnagyobb volt a fényesség egy vérző alak feküdt. Jasper először óvatosan közelített az alakhoz, mikor azonban az felnézett megszaporázta lépteit.
Napokkal később mikor a barlangban talált idegen felgyógyult, elmesélte történetét. Ismeldának hívták, a tündék egy fajtájába tartozott, azok közé akik az éjszakát járták és a hold fényénél érezték jól magukat, varázserejüket tőle nyerték. Elmesélte, otthon üldözték, menekülnie kellett, tehát teliholdkor, mikor ereje a legerősebb volt, igézetet mondott.
Segítséget keresett, biztonságot kért, és a létrehozott varázs egyenesen a barlangba repítette, ahol Jesper rátalált. Kaput nyitott a téren át, átjárót, ami elvisz bárhová, ahová menni akarsz, olyan helyekre is amikre nincsen szó.
Mint később kiderült a lány nem hibázott, jó helyre érkezett. Ugyanis egy hét után a barlangnak újra lakója akadt, vagy inkább lakói, Ismelda üldözői akadtak a nyomára, és az éjszaka leple alatt rajta ütöttek a kastélyon.
Hatalmas csata volt, a Nayrani család több tagja is életét vesztette az ütközet alatt, és leégett a fenyves egy jó része is.
A falusiak, mind átlagos emberek voltak, a vikingek leszármazottai, akik még hittek az ősi legendákban, így amikor látták, hogy az éjszakai égboltot fényes ragyogás övezi, és látták a szárnyas lovakon repkedő alakokat, amikor hallották a csata hangjait, úgy hitték az istenek jöttek el értük.
Ők nevezték el Azgardnak, a Nyrani család birtokát.
A csatában Jesperék győztek, Ismelda üldözőit mind egy szálig megölték, viszont súlyos árat fizettek. Jesper szülei és két öccse is életét vesztette, egyedül ő a húga és Ismelda élték túl az ütközetet.
Jesper úgy döntött méltó emléket kíván állítani családja áldozatának, így a hatalmas kastélyt megnyitotta a menekültek előtt. Mindenkit szívesen látott, jött az bármely világból, ha segítségre volt szüksége itt megtalálta.
Jesper és Ismelda összeházasodtak, gyermekeik születtek, azonban a mágus, hiába volt hosszabb életű mint az átlag, nagyon korán elhagyta feleségét, aki férje halála után a a tanításba vetette magát. Először saját gyerekeiket tanította, mind mesterei voltak saját szakterületüknek. Majd miután ők felcseperedtek, az időközben a kastélyban letelepedő menekülteket kezdte tanítani, a védelem mellé eszközt adva a kezükbe amivel megvédhették magukat. Nem nézte ki kér segítséget, akit üldöztek azt befogadta.
Miután Ismelda belefáradt, legidősebb fia vette át a helyét és ez így ment azóta is.
Ismelda és Jesper házassága óta a család minden tagja hosszú, hosszú életnek örvendett, fiatalsága teljében.
Így jutottunk el a mai naphoz, mikor is Alec úgy döntött ideje feleleveníteni családja hagyományait és az elhagyott, üres kastélyba új életet vinni. Megnyitotta a kapukat, tanárokat hívott és készséggel nyújt segítséget egészen addig, amíg az illető nem tud segíteni saját magán. Az iskola célja ezt elérni, fejleszteni azt aki betér, és olyan lehetőségeket nyújtani, ami máshol nem adatott meg.