Sötét, huzatos barlang, néhány fáklya fénye pislákol csak némi mágikus fénnyel. Csípős hideg van, és állandó moraj. egy éles kanyar után, tágabb tér, egy barlang terem tárul fel, ahol majdnem minden oldalon más fényű pulzáló ablak villog. ezek az úgynevezett átjárók, mely összeköti a különböző világokat. Itt alig van élet, nem gyakori hogy valaki a barlangban álljon meg, hacsak nem Azgardot keresi menedékért.
*Elgondolkozva követi Sethet, és míg a szobájából a barlanghoz érnek nem igen szól hozzá. Mikor kiértek a kastély területéről már sejtette, hogy erre tartanak, mindenesetre cseppet sem tetszett neki az útirány. * - Remélem, nem azért jöttünk ide, mert az egyik, ilyen izén, át akarsz menni... *Kezdi, rosszat sejtve és bizalmatlanul méregeti az átjárók, áttetsző, fodrozódó felszínét. * - Én elhiszem, hogy nagyon szép dolgot akarsz mutatni, de, tegyük fel, hogy megmutattad, és ennyi oké?
*Elgondolkodva sétál ő is a barlang felé, és azon tűnődik magában, hogy mennyire volt ez egy jó ötlet részéről, de most már úgy dönt, kockáztat.* - De igen, pontosan azt fogjuk tenni, és átmegyünk azon ott *mutat az egyik kékes ablakra, amely az otthona felé vezet. Nem lesz rossz viszontlátni, de így, hogy vigyáznia kell Samra, még inkább izgalmas lesz.* - Nem, nem, átmegyünk. *jelenti ki, és megragadja Sam karját, és maga után húzva átlép a kék derengésen.*
*Először komolyan fontolóra veszi, hogy elmenekül, de mikor Seth megragadja a karját, inkább nem tiltakozik, a másikat viszont védekezésül maga elé emeli, hátha valami csoda folytán, mégse lehet átlépni és nekiütköznek a falnak. Még sosem ment át egyik kapun sem, bár Alec tett neki egy ígéretet, hogy egyszer elviszi magával, de nem igen szorgalmazta az ötletet. Szerette ő a változatosságot, de semmi baja sem volt a Földdel nem vágyott máshova... Eddig jutott a gondolatmenetben, mikor átértek és döbbenten nézett szét. Egy sziklaperemen álltak, előttük a több ezer méteres mélység, mögöttük a kapu és nem volt lefelé vezető út....* - Ez, nem volt egy jó ötlet...