Alec Nyrani
Kor: 125
Faj: Ember, más világbeli felmenőkkel.
Születési hely: Azgard
Lakhely: Azgard
Történet
125 évvel ezelőtt született egy viharos éjszakán. Szülei Azgard vezetői voltak, mint eddig előttük a családban mindenki, így hát annak fényében nevelgették egy szem fiúkat, hogy egyszer majd neki kell megbirkózni ezzel a nemes feladattal. Gyerekkora felhőtlennek volt mondható, édesapja, elég korán rávezette a tanulásra, hogy minél több ismeretet sajátítson el. A kisfiú szorgalmasan tanult, kedvét lelte benne, az, hogy mágus lesz-e nem volt kétséges. Születése után nem sokkal kiderült, hogy a kicsi különös képességekkel bír.
Később, az egyik közeli máguképzőbe íratták, ahol nem tett szert sok barátra, mondhatni magányos típus volt. Próbált barátkozni az ottani ifjakkal, de egyikük sem volt olyan jellem, amit Alec preferált volna. A tanulmányait sikerrel végezte el, és az év végi vizsgái is mind jók lettek, és a záróvizsgán is jól teljesített, főleg mágiatörténetből, és medimágiából. Később mindkét tudománynak jó hasznát vette.
Az iskola után tovább képezte magát, medimágiából és számmisztikából, aztán vándorlásba kezdett. Sok időt töltött utazgatással, és sokféle embert, lényt, állatot tanulmányozott, melyet fel is jegyzett egy vaskos könyvbe, amit azóta is a szobájában őriz.
Később szülei halálhírére sietett vissza otthonába. A hír eléggé lesújtotta, és két napig virrasztott a nő koporsója mellett. Aztán harmadik nap erőt vett magán, és újra útnak indult, ahol találkozott egy tehetséges boszorkánnyal, aki különösen jó volt a bájitalok terén. Sarsának hívták, és megtetszett neki a fiatal lány, így hát munkát, illetve menedéket és állást kínált neki, amit a nő nem fogadott el. Alec, ekkor már elmúlt száztizenöt éves, így idejét érezte, hogy a folytassa szülei hagyatékát. Visszatért hát a kastélyba, és megnyitotta kapuit, különös lények, és menekültek előtt, mint ahogyan az a kastélyban szokás volt. Onnantól kezdve nem nagyon hagyta el Azgardot, csak ha sürgősen vagy hivatalos ügyei szólították el. A hely, mindenféle lénynek biztosít most is menedéket, és többen vannak, akik állandó lakók, mesterek, ők tanítják az itt lévőket, ha van rá igényük. Alec is tanít, ha szükség van rá, neki már 125 év tapasztalata áll rendelkezésre.
Kinézet
185 centi vagy talán még magasabb, izmos testű, amit a ruha elfed a kíváncsi szemek elől. Nem kigyúrt, hanem a természet erői által formált izmok borítják a testét. Haja középhosszú, szőkésbarna, amit előszeretettel köt össze egy széles szalaggal. Szeme kékesszürke, ami tökéletesen illik haja színéhez és kiemeli a kicsit kiugró pofacsontját is. Előnyben részesíti a kényelmes ruhákat, tehát vászonnadrágokat és ingeket, meg néha napján egy-egy régi stílusú kabátot, illetve köpenyt. Szereti a elmúlt korok divatját keverni a mostanival.
Jellem
Zárkózott, mégis igazságos, és segítőkész. Persze nem önzetlenül, azért megvan a magához való esze, hogy úgy alakítson minden helyzetet, hogy az neki jó legyen. Apja halála után, megörökölte az iskola illetve menedékhely vezetését, és teljesen más rendszert épített ki, mint amit az apja használt. Gördülékenyebben megy minden, és neki is több ideje van azokra, akik itt élnek. Segít, ha tud, és ha kérik. Van érzéke a vezetői pozíciójához, így minden létező alkalmat megpróbál felhasználni a maga javára. Társaságban udvarias, és visszafogott. Nincs egy ember sem, aki elmondhatná hogy ismeri őt.
Pálca
Egy sötétzöld pálca, mely 11,5 hüvelyk hosszú, tiszafa, belsejében pedig egy griffkarompikkellyel.