Azgard, menedék a világok között

Átkozottak menedéke, avagy ide fuss ha nincs hova...
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Latest topics
» April szd
by Alec Nyrani Hétf. Jan. 01, 2018 7:38 pm

» Midnight szd
by Alec Nyrani Hétf. Júl. 31, 2017 12:59 am

» Thor szd infmar
by Alec Nyrani Vas. Júl. 16, 2017 3:11 am

» Wanda marvel
by Alec Nyrani Hétf. Júl. 03, 2017 3:02 am

» Earnen szd im
by Alec Nyrani Vas. Jún. 11, 2017 5:52 pm

» Scott marvel
by Alec Nyrani Szer. Május 17, 2017 10:02 pm

» Bucky reag im
by Alec Nyrani Vas. Ápr. 16, 2017 12:23 am

» Főnixek sziklája
by Kurtis Thorn Hétf. Jan. 07, 2013 3:23 am

» Akrasia a démoni birodalom
by Shet Szer. Május 30, 2012 4:26 am

A hónap reagolói
Alec Nyrani
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (20 fő) Kedd Okt. 29, 2013 11:12 am-kor volt itt.

Share | 
 

 Midnight szd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar
Ember
Hozzászólások száma :
523
Join date :
2010. Jan. 20.
Age :
133
Tartózkodási hely :
Azgard
Felhasználó profiljának megtekintése
Tárgy: Midnight szd   Szer. Júl. 19, 2017 12:06 am

Nice, you have assume,
I have feelings

Elnevetem magam könnyedén, ahogy a nőre nézek és az egyik felem - Sebastian - látja maga előtt a tökéletes nőt. Meg sem látszik rajta hogy két gyereket nevel, és mennyi minden van a háta mögött. Az élete tökéletesen unalmas, és hétköznapi ami... szinte már már irigylésre méltó.
- Ugyan, megérné vitatkoznom? Úgysem hiszel nekem, mondhatok én bármit is - kuncogok fel, mert néha olyan édesen naiv. Eszem ágában nem volt ezt a családot a szárnyaim alá venni, de ha már így alakult, akkor jól jön nekem is, hogy van családom és még jobb fedősztorim. Bár még sosem vontak kérdőre, nem bízok a véletlenre semmit mert csúnyán megüthetem a bokámat. Nem kockáztatok. Szeretek biztosra menni.
- A gyerekek nem buták, sokszor sokkal élesebben látják a világ igazságait, mint mi - mosolyodom el, hiszen magam sem vagyok már fiatal lássuk be, mégis egy harmicn éves férfi minden jegyét viselem, és a vágyaim is olyanok. Öregkor? Nyugdíj? Ugyanmár. Elnevetem magam, végül is érthető volt Wayne húzódása, hiszen ő talán hamarabb látta bennem a veszedelmet mint Nyda. Ő nem hajlandó észrevenni. Wayne viszont igen, de megijedt ahogy sötét pillantásommal találkozott, így mellette fokozottan figyelnem kellett mindig. Most már egészen összebarátkoztunk és meglepően nagy energiám fekszik benne hogy kijöjjünk.
- Nos, igen. Ennek én is örülök hogy nem ellenséges. Szerintem onnan eredt a bizonytalansága és távolságtartása hogy látta amint egy férfi itt hagyott titeket. Talán azt gondolta én is ezt fogom tenni mint az a féreg - nem nevezem az apjának, mert nem az. Nem tett semmit a fiáért, a lányáért meg még kevesebbet. Pedig igazi kis tünemény. Láttam már egy két gyereket, és néha időzöm a földön is, és ott is van szerencsém néha hozzájuk, de ő teljesen más. Sokkal... élőbb és elevenebb. Ártatlan akár az anyja. Nem rontotta meg őket a világ, mint engem.
- Nem vagyok tökéletes férfi, Kedves. Nekem is megvannak a magam hibái, bár hajlamos vagy vaknak lenni rá - nevetek fel, ahogy csókot nyomok a döbbent arcára és nem feszegetem a témát. Helyette gyakorlottan összecsavarozom a lapokat és a polcokat is.
- Majd megkérdezem én is. Van egy két kapcsolatom, talán hasznukat veszem végre - jelentem ki hiszen mindent meg fogok tenni az ügy felgyorsítása érdekében. Aláírt nyilatkozat nem lesz de halotti bizonyítvány még lehet. Vagy akár még lehet is. Hm, mindenféleképpen elgondolkodtató a gondolat. Ismerek egy tehetséges nekromantát.
- Persze, megyek megkeresem őket - ígérem ahogy elhaladok mellette és nem felejtem el fenéken legyinteni, hogy a méltatlankodó kis szusszanása kísérjen el, amíg a gyerekeket keresem.
Hamar meg is lesznek, és együtt megyünk vissza a házba hogy vacsorához üljünk. Beviszem Mianát hogy kezet mossunk és Waynre is rászólok, és őt követve én is megmosom a sajátom és úgy telepszem oda. Nyitott nyakú fekete felsőben még valami rossz denevér látszatát is kelthetném.
- Segítsek valamiben Nyda? - kérdezem tőle ahogy ott sürög forog, mint egy vérbeli asszonyka.



____________________
"A szépség nem árulás, aminek te képzeled, inkább ismeretlen föld, hol ezer végzetes baklövést követhetünk el. Sötétlő és közömbös erdő, hol nincs jelzőtáblája a jónak és a rossznak."


A hozzászólást Alec Nyrani összesen 21 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 16, 2018 9:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
http://azgard.forumotion.com
avatar
Ember
Hozzászólások száma :
523
Join date :
2010. Jan. 20.
Age :
133
Tartózkodási hely :
Azgard
Felhasználó profiljának megtekintése
Tárgy: Re: Midnight szd   Hétf. Júl. 31, 2017 12:59 am

Nydia & Midnight
Nice you assume, I have feelings
Sosem gondoltam volna hogy egyszer a Zenn-La-n kötök ki, mint valamiféle második otthonként, és ide fogok jönni két munkám között egy kicsit kikapcsolódni, és azt tettetni hogy élek, és vannak érzéseim.
A házat nézve eszembe jutnak dolgok, amiket sosem hittem volna hogy az életben meg fogok tenni. Hogy lesznek gyerekeim, például, mert valahol... Sebastian annak tekinti őket, én meg... Hagyom, hadd szívjon be magába ez a szerep, hadd viselkedjek úgy, ahogyan kellene, és nem úgy, mint ahogy természetem szerint tenném. Szükségem van a látszatra, hogy nem az vagyok, aki. Ráadásul, Nydia is csak valahogy beférkőzik a bőröm alá, nagy őzike szemeivel és őszinte, nagyon beszédes arcával és gesztusaival. Annyival jobb nálam, annyival tisztább és ártatlanabb. Amire valamiért szükségem van, még nem tudom miért.
Annyira, hogy egyszer csak azon kaptam magam hogy Wayne-nek segítek repülő modellt építeni, mert nem boldogult egyedül, és végül lejjebb adta a büszkeségét, és odajött hozzám. Végül sikerült megépítenünk együtt a modellt.
Jó érzéssel tölt el, ahogy Nydia a nyakamba bújik, és érezhetem ismerős, 'otthon' illatát. Hajának természetes aromáját, amit semmilyen sampon és parfüm nem tud elnyomni. Halvány mosollyal nézek le rá, arra, hogy aggódik értem.
- Ugyan Édes, nem lesz semmi bajom. Igen tudom, egyszer sérülten találtál meg, de az véletlen volt - teszem hozzá, és a szemem se rebben. Pedig aligha lehet véletlennek nevezni, hogy a bolygók közti egyik legjobb börtönbe vitettem magam, és onnan meg is szöktem, másodmagammal. Életem egyik legjobb és legutálatosabb munkája is volt egyben, de végül a Gyűjtő mégis belátta hogy nekem van igazam, és megfizetett. Mert volna máshogy dönteni, ma nem lenne Gyűjteménye a tudástérben.
Gonoszkodva hagyom hadd nyújtózkodjon, és elmosolyodom a kis bosszúra, lesz ennek még foganatja, később, amikor már csak kettesben leszünk. Letelepszem az asztalhoz és odatámasztom a gitárom is, mert még azt sem tettem le, és a benne hozott krediteket is odaadom majd később, megint egy fél fizetésem, de ők több hónapig elélnek belőle, mert Nyda okosan bánik a pénzzel, és a gyerekei megérdemlik. Ahogy azt is, hogy az a féreg soha ne jöjjön ide vissza.
- Tökéletes lesz, egy fél szarvast is meg tudnék enni - teszem hozzá, ahogy figyelem hogyan serénykedik a konyhában, és el kell ismernem, istenien főz, még a legegyszerűbb dolgokat is olyan ízletesre csinálja, amilyet máshol még sosem ettem. Megvárom amíg megsüti és közben a fejem támasztom az asztalon, és formás alakját vizslatom. A gyerekek eltűntek valamerre, azaz Wayne, mert Miana még pislog mint aki nem tudja eldönteni mit akar, de végül Wayne elviszi magával. Ahogy tálal, kezembe veszem az evőeszközöket, és nekilátok  jóízű ebédnek, vagyis inkább már közel vacsinak mert erősen a délutánban járunk.
- Ő? Ugyan, olyan opció nincs hogy ő nyerjen. Ha ettem, ránézek arra a fránya szekrényre és segítek összerakni jó? - pillantok rá, ahogy bekapok egy falatot, és majdnem felnyögök. Meleg, omlós és ízletes. Bár a mosolyom annak is szól, hogy tudom hogy Nyda nem túl jó az ilyen összerakós dolgokkal, és rendszerint valami ilyesmire toppanok be.
- Nem tudom, egy hétig biztosan, utána pedig ahogy felhívnak. Elég húzós két hetem volt, most rám fog férni egy kis lazulás - mondjuk semmi extra nem volt, de az emberek elfáradnak két hét munkában, szóval én is ezt szoktam mondogatni. Kell a pihenés, és alapvetően tényleg jól érzem itt magam, ebben a csöpp kis házban. A földön valóságos palotám van ehhez képest, mégis... Ide hamarabb jövök mint oda. Közben ahogy kicsit megállok az evés közben a gitáromhoz nyúlok és a felső zsebéből előszedek egy marék kreditet, különböző értékűek, és közel félmilliónak felel meg. Az még itt is nagyon sok pénz, de hát aki engem felbérel az meg is tud fizetni, és még sosem mondtam vissza munkát.
- Ezeket neked hoztam. Itt jobb helyen van, mint a széfemben porosodva - mosolyodom el ahogy folytatom az evést. Addig hagyom, hadd számolgassa meg, és egye el a helyére, ahol a többit is szokta tartani. Megeszek mindent a tányéromról, és az üreset tolom csak el.
- Hát ez nagyon jól esett, köszönöm - jegyzem meg, és elégedetten tele hassal dőlök hátra. Úgysem jelenik meg egyetlen gramm felesleg sem a testemen. Az anyagcserém legalább háromszor gyorsabb mint egy emberé.



#nagyonnemfa

____________________
"A szépség nem árulás, aminek te képzeled, inkább ismeretlen föld, hol ezer végzetes baklövést követhetünk el. Sötétlő és közömbös erdő, hol nincs jelzőtáblája a jónak és a rossznak."
Vissza az elejére Go down
http://azgard.forumotion.com
 

Midnight szd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Azgard, menedék a világok között  :: Marvel-